Egressy Béni hagyatéka

Egressy Béni hagyatéka

Egressy Béni kazincbarcikai hagyatéka

Fellelhetőségének helye:

Az Országos Széchényi Könyvtárban és a Színészettörténeti Múzeumban fellehető eredeti dokumentumok másolatai megtalálhatóak a kazincbarcikai Egressy Béni Városi Könyvtár helyismereti gyűjteményében.

Egressy (Galambos) Béni 1814. április 21-én született Kazincbarcika elődtelepülésén, Sajókazincon. Az 1970-es évek közepéig a különféle lexikonok tévesen közölték a zeneszerző és dalszövegíró születési helyét, melynek oka az volt, hogy Béni édesapja református lelkészként a kor szokásainak megfelelve többször váltott lakhelyet különféle parókiák munkájának ellátása miatt. A család 1808-tól 1816-ig élt Sajókazincon, ahol Béni édesapja, Egressy Pál lelkészi munkáját végezte. A kazincbarcikai Városi Könyvtár kutatómunkájának köszönhetően, a parókia anyakönyvi bejegyzésének felkutatása bizonyítja, hogy Egressy Béni Kazincbarcika elődtelepülésén született. A bizonyítás után az 1970-es évektől megfigyelhető a városban az ún. Egressy kultusz ápolása. 1964 április 19-én emléktáblát helyeztek el az Egressy téren, az akkori Kultúrház és Béke Mozi épületén, az 1969-ben átadott Művelődési Központ épülete felvette nevét, majd az 1981-ben integrált művelődési központ és városi könyvtár viselte nevét. A 2012-ben átszervezett kulturális intézmény jogutódja a ma is működő Egressy Béni Városi Könyvtár. 1974-ben az épület mellett felavatták mellszobrát, mely Nagy István alkotása, 1994 decemberében szülőháza – a volt parókia – helyén szintén emléktáblát helyeztek el.

Munkásságát tekintve, 1843-ban egy pályázat során megzenésítette Vörösmarty Mihály Szózat c. művét. Erkel Ferenc operáihoz több librettót írt, melyek közül a legismertebb a Bánk Bán és a Hunyadi László. Színészként és tenorként is tevékenykedett. Zeneszerzői munkái közül legismertebbek a Klapka-induló és a Rákóczi-induló. Népies műdalai még életében nagy népszerűségnek örvendtek. A magyar kvartett atyjának is nevezik.

1851 július 17-én halt meg, a budapesti Kerepesi úti temető művészparcellájában az 5/545-7. sz. sírba helyezték hamvait, majd 1882-ben áthelyezik az 1/34-1-26. sz. sírhelybe. 1994-ben új síremléket kapott.

Kazincbarcika város lakói büszkék leghíresebb szülöttükre, hiszen a második Himnuszunként is emlegetett Szózat megzenésítésével az országon kívül is elismerésre talált Egressy Béni munkássága. A mindenkori városvezetés is nagy hangsúlyt fektet ezen kultusz ápolására. A lakosok, az intézmények és az önkormányzat rendszeresen karban tartja az emléktáblákat és a mellszobrot, különféle nemzeti ünnepeken és Egressy Béni születésnapja alkalmából koszorúkkal tisztelegnek emlékének.

EGRESSY BÉNI MELLSZOBRA. Alkotó: Nagy István János, 1974. Hely: Fő tér 5.

EGRESSY BÉNI MELLSZOBRA. Alkotó: Nagy István János, 1974. Hely: Fő tér 5.

Vissza