Díszpolgárok
Kazincbarcika Város Önkormányzatának 7/2001 (III. 23) rendelete a kitüntető díjak és elismer címek alapításáról, valamint adományozásának szabályairól
Kitüntető díjak 2. paragrafus
/1/ A "Kazincbarcika Város Díszpolgára" kitüntető cím a város legnagyobb erkölcsi elismeréseként kimagasló életműért, tevékenységért, - évente 1 db - azoknak a magyar vagy külföldi személyeknek adományozható, akik:
- a város gazdasági, társadalmi, tudományos és művészeti életében maradandót alkottak.
- a. egész életművükkel, kiemelkedő munkásságukkal szolgálták az egyetemes haladás, a kultúra, a művészet ügyét, hozzájárulva ezzel - közvetlenül vagy közvetve - a város fejlődéséhez, jó hírének, elismertségének a növeléséhez
KAZINCBARCIKA VÁROS DÍSZPOLGÁRAI:
1974 Sütő László
1953-ban került Kazincbarcikára a város fejlődésének alapjául szolgáló ipari tröszthöz. Vezető szerepet játszott a BVK építésében és fejlesztésében, Kazincbarcika politikai-társadalmi életének formálásában. E munkában eredményesen vett részt, mint a BVK igazgatója, majd igazgatóhelyettese; továbbá, mint a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja; a városi TIT, majd a Városszépítő Egyesület elnöke és a városi Vöröskereszt aktivistája. Aktív és eredményes munkát fejtett ki a város 20 éves évfordulójának előkészítésében, de az évfordulót sajnos már nem érhette meg. 1973-ban szakította meg a halál azt a munkát, amelyet mindenkor lelkesedéssel és példamutatással végzett.
1974 Tábori Béla
1954-től élt Kazincbarcikán. Ugyanettől az időtől a település társadalmi életében is jelentős tevékenységet fejtett ki. A berentei városrészen 18 éven keresztül, mint pártvezetőségi tag és alapszervezeti párttitkár fáradozott a városrész fejlesztésén, a városrész lakói életkörülményeinek szüntelen javításán. Korát meghazudtoló lelkesedéssel fáradozott később is a reá háruló feladatok maradéktalan teljesítésén. Kimagasló munkájáért 1973. november 7-én a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkaérdemrend ezüst fokozatával tüntette ki.
1974 Vértes Nándorné
1954-től élt Kazincbarcikán. Ugyanettől az időtől a település társadalmi életében is jelentős tevékenységet fejtett ki. A berentei városrészen 18 éven keresztül, mint pártvezetőségi tag és alapszervezeti párttitkár fáradozott a városrész fejlesztésén, a városrész lakói életkörülményeinek szüntelen javításán. Korát meghazudtoló lelkesedéssel fáradozott később is a reá háruló feladatok maradéktalan teljesítésén. Kimagasló munkájáért 1973. november 7-én a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkaérdemrend ezüst fokozatával tüntette ki.
1979 Labancz József
Nyugalmazott bányász
1979 Sztancsik Károly
a Borsodi Vegyi Kombinát szociális igazgatója
2004 Kovács F. László
Okleveles vegyészmérnök, mérnök-közgazdász. 1942-ben született, 1971-tõl a Borsodi Vegyi Kombinát, 1991-től a jogutód BorsodChem Részvénytársaság alkalmazottja. A '70-es években fejlesztőmérnökként vett részt a PVC III. nagyberuházás előkészítésében, majd annak megvalósításában, mint létesítmény-főmérnök.
A '80-as években kereskedelmi igazgatói pozícióban alakította ki a piaci kapcsolatokat, amelyek a megvalósított fejlesztések termékeinek értékesítését eredményezték.
1991. szeptember 01-jétől 2006-ig a BorsodChem Rt. vezérigazgatója volt. A sikeres válságmenedzselés után irányításával a társaság eredményei lehetővé tették a tőzsde bevezetéssel egybekötött privatizációt, amely fordulópontot jelentett a cég hosszú távú fejlődési folyamatában. Irányításával a BorsodChem egy nemzetközileg elismert, a minőség, biztonság, környezet egységének filozófiáját a gyakorlatban megvalósító társasággá alakult.
A város és környéket életminőségének javítása érdekében tett erőfeszítések között kiemelkedőek a légszennyezés csökkentése és a szennyvíztisztítás területén elért nagyszerű eredmények. Példaértékű magas színvonalú ipari kultúrát alakított ki.
2004 Takács István (posztumusz)
Takács István több mint húsz esztendőn keresztül vezette Kazincbarcikát. 1968 szeptember 1. és 1989. április 1. között töltötte be a tanácselnöki tisztséget.
A két évtized alatt 6000 új lakással, hat általános és két középiskolával, hat óvodával, két 120 fős bölcsődével, boltokkal, infrastruktúrával gazdagodott a város. Nagy hangsúlyt fektetett városvezetőként az élhető város, a nagy zöld terek kialakítására.
Takács István kezdeményezésére bontakozott ki és vált általánossá Kazincbarcikán a városszépítés, amely sokféle formában és akció keretében folyt, s amely nemcsak parképítésben és védelemben fejeződött ki, hanem az emberek természettel való kapcsolatának alakításában is.
Szintén ekkor alakult ki és honosodott meg néhány szokás és rendezvény, mint például a városszépítési munkák; az óvodák, iskolák között évente megrendezett városszépítési és környezetvédelmi verseny; a pedagógusok háromévenkénti országos tanácskozása; a kétévenként megtartott amatőr színjátszó fesztivál. Mindezek révén Kazincbarcika országosan is ismertebbé és elismertté vált, aminek egyebek között a többször megszerzett "Tiszta, virágos város" cím és 1982-ben a Hild János-emlékérem a bizonyítéka.
Takács István nyugdíjba vonulása után sem lett hűtlen a városához. A Kazincbarcikáért való tenni akarás jegyében hívta életre 1989-ben a Barcikai Históriást. Így alakult ki egy érdekes, jól megírt folyóirat, amelynek célja Kazincbarcika városának és környékének sokoldalú, tudományos igényű ismertetése volt. A 2000-ig, tíz éven át megjelenő kiadvány hasznos útikalauza volt a város története, történelme iránt érdeklődőknek, amely nagy szolgálatot tett Kazincbarcika, a táj, a szülőföld megismerésében, megszerettetésében és az érte való szolgálatban is.
2005 Ollári István
1958-ban szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Ezt követően a Borsodi Vegyi Kombinátban kezdett dolgozni, ahol 1991 decemberéig, korengedményes nyugdíjazásáig tevékenykedett. Dolgozott műszakos mérnökként, gyáregység-diszpécserként, a műtrágyagyár vezetőjeként, majd a termelési és technológiai főosztályt vezette.
1963 márciusától 1980 márciusáig, négy cikluson keresztül Kazincbarcika város országgyűlési képviselője volt. Ezen megbízatásból eredően aktívan részt vett a városi tanács munkájában. 1990-től Kazincbarcika Város Önkormányzatának képviselője, az első ciklusban listán került a képviselő-testületbe, ezt követően a 10. sz. választókerület egyéni képviselője. A képviselő-testület gazdasági bizottságát három cikluson keresztül vezette.
2006 Dr. Szili Katalin
1956. május 13-án született Barcson. 1981-ben Pécsett jogi diplomát szerzett, 1985-ben az ELTE-n jogi szakvizsgát tett, szintén az ELTE-n humánökológus diplomát kapott 1992-ben, 2001-ben a PTE-n politológus lett. Munkáját a Pécs Városi Tanács gyámügyi előadójaként kezdte 1981-ben, majd hatósági részleg vezetője lett a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnál, illetve a környezetvédelmi felügyelőségnél.
1992-től 1994-ig pécsi önkormányzati képviselő, 1993-tól az MSZP parlamenti frakciójának szakértője, 1994 óta Baranya 2. választókerületének országgyűlési képviselője. 1994 és 1998 között a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztérium politikai államtitkára. 1998-tól 2002-ig az országgyűlés alelnöke, 2002-től 2009-ig az elnöke. 2005-ben a párt köztársasági elnökjelöltje. Barcs és Dejtár díszpolgára. Tevékenységét a belga, francia, osztrák, izraeli és perui kormány magas állami kitüntetésekkel ismerte el.
2010 októberében távozott az MSZP-ből, és saját pártot alapított Szociális Unió néven, amelynek elnökévé is választották. Szintén elnöke a 2013 szeptemberében megalakult a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppártnak.
Szili Katalin jól ismerte Kazincbarcika és környékének eredményeit és problémáit. 1998-ban a városi uszodát, 2002-ben a városi Fűtőművet avatta. A város 50. évfordulójára rendezett ünnepség díszvendége és szónoka volt.
2008 Dr. Hunyadi Józsefné
Dr. Hunyadi Józsefné az ELTE-n szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanári diplomát. Egész életét a gyermeknevelésnek és a tanításnak szentelte. Kezdetben saját családja nevelésére fordította ideje legjavát. Pedagógusként csak a diplomaszerzés után 16 évvel sikerült elhelyezkednie. Kéked, Kázsmárk, Ózd általános iskoláiban tanított, majd 1963-ban került a Ságvári Endre Gimnázium állományába. 1973-ban nyugdíjazták, de ezután még 17 évig tanított az Irinyi János Szakközépiskolában és az egykori 105. Szakmunkásképző és Szakközépiskolában. 2001-ben 85. születésnapján rendkívüli irodalomórát tartott Csokonai költészetéből a mai gimnazistáknak.
Dr. Hunyadi Józsefné városunk köztiszteletben álló személyisége volt, Kazincbarcika millenniumi zászlójának zászlóanyja.
2009 Dr. Vékony Ernő
Dr. Vékony Ernő 1930. március 28-án született Budapesten. Egész életében nagy gondot fordított az önképzésre, tanulásra. A tanácsakadémiai tanulmányok után az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett doktorátust, elvégezte a Politikai Főiskolát és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát. 1948-1954-ig Csobajon dolgozott iktatóként, irodavezetőként, tanácstagként és vb-titkárként. Az itt szerzett tapasztalatokat jól hasznosította a következő munkahelyén, Szerencsen, a nagyközségi tanácson osztályvezetőként, vb-titkárként, tanácselnök-helyettesként, tanácselnökként. 1970-ben került Kazincbarcikára, ahol a város politikai vezetője lett. E tisztségét 14 évig látta el. Működése alatt nagy figyelmet fordított a város szellemi és kulturális életének fejlesztésére, számos rendezvény lelkes támogatója volt már a kezdetekben (pl. amatőr színjátszó fesztivál). Kiemelt feladatának tekintette a nevelési-oktatási intézmények tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését; szellemi műhelyek, pedagógiai tanácskozások szervezését támogatta. Részese volt a város extenzív fejlesztésének. A város politikai vezetőjeként szerzett tapasztalatait jól hasznosította 1984 és 1990 között az Északmagyarországi Regionális Vízművek vezérigazgatójaként. Igazi otthonra talált városunkban, nyugdíjasként sem hagyta el városát, lokálpatriótaként élte mindennapjait.
2009 Mezey István
Mezey István gyermekéveit Sajószentpéteren töltötte, itt fejezte be általános iskolai tanulmányait. Ózdon, a József Attila Gimnáziumban érettségizett, majd reklámgrafikusi képzettséget szerzett. 1970-ben Kazincbarcikára költözött, ahol az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár grafikusa lett. 1967 óta szerepelt alkotásaival képzőművészeti kiállításokon. 1975-től a Művészeti Alap, majd a Képző- és Iparművészek Szövetségének, későbbiekben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. 1990-től a Magyar Képző- és Iparművészek észak-magyarországi területi szervezetének megyei titkára volt.
Elsősorban rajzaival, újságrajzaival, illusztrációival, sokszorosított grafikáival vívott ki elismerést magának; de tipográfiai munkáival, köztéri plasztikák, díszletek tervezésével is foglalkozott. A grafika mellett festményekkel is szerepelt kiállításokon. Mezey István a város elismert polgára volt. A mindennapi rajzolás, festés mellett ünnepségek dekorációit készítette; kiadványokat, meghívókat, okleveleket, címereket tervezett, tankönyveket illusztrált. A Kazincbarcikán zajló képzőművészeti kiállítások szervezője, rendezője, kivitelezője volt.
Nevét a 2014-ben átadott Mezey István Művészeti Központ őrzi, ahol állandó tárlata mellett az Egressy Béni Városi Könyvtár, a Gyermekek Háza-Kézművesház és a helyi Tourinform-iroda működik.
2010 Gyárfás Ildikó
Gyárfás Ildikó Abaújszántón született, majd Kazincbarcikán járt általános iskolába. Az Irinyi János Vegyipari Technikumban érettségizett. Debrecenben a KLTE-n kémia-fizika szakos középiskolai tanári diplomát, majd a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karán környezetvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett. Kilenc éven át dolgozott pedagógusként az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolában.
1985-től a Kazincbarcikai Városi Tanács elnökhelyettese, ezt követően 1989 májusától 1990 októberéig elnöke. 1990 és 1994 között tagja a kazincbarcikai képviselő-testületnek. 1994 és 2010 között - négy parlamenti ciklusban - a Kazincbarcika központú egyéni választókerület országgyűlési képviselője. A B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés 1990-től 2006-ig szerves részét képezte az életének: több mint hét éven át a közgyűlés elnöke volt. Éveken át tevékenyen részt vett a Baloldali Önkormányzati Közösségben, annak országos tanácsában.
Nagy elhivatottsággal, munkaszeretettel látta el a rábízott feladatokat. Soha nem az motiválta, hogy napi hány órát dolgozik, hanem hogy a munkája eredményes legyen. Látsszon a városán, a megyén, hogy dolgozik érte, s eltökélt szándéka mindig az volt, hogy munkahelyek teremtődjenek, az itt élőknek jobb életfeltételeket tudjanak biztosítani, a családok jövedelemhez jussanak, és hogy a lakókörnyezet szebbé váljon.
2011 Dr. Erdei Sándor
Felnőtt háziorvos, a kazincbarcikai XI. sz. körzet háziorvosa. A Vöröskereszt által hirdetett eszmék iránti elkötelezettségének köszönhetően 1980-tól 2000-ig volt a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének tagja. A szervezeten belül végzett munkájáért több kitüntetésben is részesült. 1979-től 1990-ig a kazincbarcikai telefondoktor-szolgálat vezetője volt, majd 1996 és 1998 között a helyi rádió egészségügyi rovatát szerkesztette, amely elnyerte a Soros Alapítvány támogatását. 1996-tól, mint kollegiális orvosvezető hangolja össze kollégái munkáját. Gyógyító munkája mellett az emberi kapcsolatokra is nagy hangsúlyt helyez. A hajléktalan-ellátás szervezésével segíti a Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ munkáját. Rehabilitálja és utógondozza a súlyos betegségen vagy műtéten átesett hajléktalan embereket. Nagy gonddal jár el az ún. szenvedélybetegek gyógykezelésében, mentálhigiénés gondozásában, a betegségek kísérő szövődményeinek gyógykezelésében. Aktívan támogatja a város otthonápolási szolgálatát és a hospice-ellátást, nem kis részt vállalva abban, hogy ez a szomorú, de nagyon fontos szolgáltatás elnyerje azt az elismerést, amely méltán megilleti.
2012 Dr. Varga Gyula
Gimnáziumi tanulmányait Sárospatakon végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. Már a jelentkezéskor elhatározta, hogy gyermekgyógyász lesz. A diploma megszerzése után a kazincbarcikai gyermekosztályon kapott állást, és a következő 45 évét itt töltötte. Az első 15 évben a kor színvonalán, magas szinten foglakozott az intenzív terápiával. Az első 200 sikeres újraélesztésről dokumentációt készített, és nyugatnémet szaklapok alapján technikai újításokat vezetett be. A kórház első laringoszkópját ő gyártatta le, először alkalmazott újszülötteknél túlnyomásos lélegeztetést a régióban. Évtizedekig volt a vérellátó-állomás vezetője, és évekig a Nagybarcai Egészségügyi és Csecsemőotthon orvosvezetője. Az 1970-es évek végétől tagja volt annak a munkacsoportnak, amely feldolgozta a közel 15 000 lactobacillussal történt oltás eredményeit. Ők írták le és bizonyították a világon először, hogy a koraszülés és ezen keresztül az újszülött és csecsemőhalálozás hátterében döntően nőgyógyászati gyulladás áll. Az akkoriban a területen széles körben használt vakcinációnak több száz ember köszönheti az életét. 1992-ben céget hoztak létre a vakcina gyártására. Rengeteg időt szakít a három unokájára, valamint a kikapcsolódást nyújtó teniszre és vadászatra.
2014 Lövey Zoltán
Konyhaművészetéről híres Lövey Zoltán sok családot örvendeztetett már meg ízletes ételeivel és hidegtálakkal. A vendéglátó-ipari szakma szépségét az alábbi gondolatokkal jellemezte ő maga: "Boldogságot szerezni a másik embernek felemelő érzés. Ha valaki jó szolgáltatást kap egy eseményen és az arcán ez az öröm látszik is, akkor az nekem egy hét felemelkedés, amitől szárnyalni tudok". Tősgyökeres kazincbarcikai családba született. Noha nem volt náluk sem vendéglátós, sem kereskedő - valószínűleg általános iskolai tanítónője indíttatására - a miskolci vendéglátó-ipari szakmunkásképző iskola, majd a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola tanulója lett. Tizenhét éves korában szakácsként kezdett dolgozni, majd két évvel később konyhafőnök lett ugyanabban az étteremben.
Szakácsként a kreativitás motiválta. Az hogy, az ember kiélheti magát új ételek alkotásában, díszítésében. Konyhafőnökként az érdekelte, hogy a vendég elégedetten távozzon. Huszonegy éves volt, amikor az egykori Lombik Étterem üzletvezető-helyettese lett. Nagyon sok politikusnak, állami vezetőnek, híres sportolónak főztek. Gyakori volt, hogy több, mint 2000 adag ételt készítettek el.
2011-ben került át a Barcika Centrum cégcsoporthoz, ahol a vendéglátási és közoktatási csoport szakmai vezetésével bízták meg, majd a Barcika Príma Kft. ügyvezető igazgatója, 2016-os nyugdíjazásáig szakmai vezetője volt.
Lövey Zoltán ars poeticája, a vendégekkel szembeni alázata a város sok lakója előtt ismert.
2017 Fedor István
Dr. Fedor István 1931-ben született Miskolcon. Viszlón nőtt fel, ahol az édesapja görögkatolikus lelkész volt. Édesanyja tanítói diplomát szerzett, de háztartásbeliként tevékenykedett.
Miskolcon, a katolikus Fráter György Gimnáziumban érettségizett 1949-ben. Diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán szerzett 1955-ben, 1959 októberétől belgyógyász szakorvos.
Szakmai karrierjét az ózdi kórház belgyógyászati és fertőző osztályán kezdte. A hematológiai szakorvosi képesítés 1961-es megszerzése után létrehozta az ózdi véradóállomást, és az ózdi Vöröskereszt elnökeként elindította a városi, illetve a környékbeli falvak üzemeiben az ingyenes véradást.
2018 Dr. Illés Pál
Dr. Illés Pál 1950. augusztus 21-én született. A technikusi képesítő vizsga után Kazincbarcikán vegyész szakmát tanult. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen az Állam ás Jogtudományok doktorává avatták 1980-ban.
1989-ben a politika főiskolán politikai tudományokból, állami vezetés szakon újabb egyetemi végzettséget szerzett. 1992-ben jogi szakvizsgát tett. 2003 februárjától 2006 decemberéig megyei főjegyző, majd 2007 áprilisától Kazincbarcika város jegyzője volt.
Dr. Illés Pál életútjából, szakmai tevékenységéből kitűnik, hogy nagy szerepet vállalt a magyar közigazgatás megújulásában.
Kazincbarcika város jegyzőjeként koordinálta a Polgátmesteri Hivatal és az önkormányzat fenntartásában működő intézmények átszervezését, racionalizálását. Kazincbarcika és Vonzáskörzete Több célú Önkormányzati Kistérségi társulás Jegyzői Kollégiumának vezetőjeként 32 település munkáját segítette. 2010-ben nyugállományba vonult, de szakmai tanácsaival a mai napig segíti a hivatal illetve a városvezetés munkáját.
Eredményes munkájához szívből gratulálunk!
2019 P. Havasi József (posztumusz díj)
Havasi József 1929. március 14-én született Rákosszentmihályon, hatgyermekes családban. Mindig is pap szeretett volna lenni, de a szüleinek nem volt pénze a taníttatására, ezért szerzetesrendeknél érdeklődött. Havasi József atya 1990 januárjában települt haza Magyarországra, harminc év bécsi szolgálat után, miután az akkori rendfőnök azzal bízta meg, hogy irányítsa az újjáépítés munkáját. 1993-ban kereste meg őt a városunk azzal, hogy Kazincbarcikán lehetőség van egy leromlott állapotú iskola átvételére. Az atya igent mondott és megkezdték a munkát. „Örülök neki, ha valaki ott jár és tudja, honnan indult, és hol tart most. Azt mondják, ha többen álmodnak valamiről, azt meg lehet valósítani. Hát így voltunk mi is: álmodtunk valamiről, küzdöttünk, és sikerült.” – nyilatkozta egy interjúban.
2021 Dr. Király Bálint
Dr. Király Bálint az észak-erdélyi Nagysajón született. Általános iskolai tanulmányait Nyírbátorban fejezte be. Ebben a városban tett érettségi vizsgát, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen kémia-fizika szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. A mándoki gimnáziumban egy tanévet tanított, ezt követően Kazincbarcikán a 105. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben helyezkedett el. Summa cum laude minősítéssel doktori címet kapott szervetlen kémiából 1970-ben. Két évvel később a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB. Művelődési Osztályán dolgozott. Harmincévesen a megye legfiatalabb igazgatójává nevezték ki. Az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolát 1974-től 1995-ig vezette. A több mint húsz év vezetői tevékenysége során az intézményi hagyományokat megőrizve, de az idők szavát meghallva mindig törekedett az innovációra, s az új elektronikai, informatikai és közgazdasági szakok bevezetésével az Irinyi a mai napig a város egyik legkeresettebb középiskolája.
A rendszerváltás idején többed magával megalapította az MSZP kazincbarcikai szervezetét, 1990-től önkormányzati képviselő, majd három cikluson keresztül, 1994-től 2006-ig Kazincbarcika polgármestere volt. Működése idején megvalósult beruházások közül legjelentősebb a városi fűtőmű, a fedett uszoda átadása, a Városi Kórház rekonstrukciója, valamint hulladékgazdálkodási centrum létrehozása. Tevékenysége alatt szélesedtek a város nemzetközi kapcsolatai, melynek köszönhetően elnyerte az Európa Becsületzászló kitüntetést. Jelentős előrelépés történt a sportéletben is, melynek bizonyítéka a Nemzeti Sportváros cím.
A közigazgatásban végzett eredményes tevékenységéért, Kazincbarcika város fejlődéséért, a nevelési-oktatási intézményhálózat működéséért, a sportélet fellendítéséért végzett munkájáért 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozata elismerésben részesült.