A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22.) Korm.rendelet 24.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„24. § (1) A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges

a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac) nem gazdasági célú vízigény;

b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;

c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását (CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével) és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.”

Fentiek alapján valamennyi újonnan létesített kutat engedélyezni szükséges és minden olyan kút fennmaradási engedély köteles, amely korábban engedély nélkül vagy a tervektől eltérő műszaki tartalommal épült meg.

Jegyzői hatáskörbe tehát azon kutak tartoznak, amelyek az alábbi feltételeknek megfelelnek:

• a kút helye nem érint vízbázisvédelmi védőterületet,
• a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet
• 500 m3/év vízigénybevétel alatti és csak talajvizet vagy parti szűrésű vízkészletet használ,
• a kút épülettel rendelkező ingatlanon van vagy már bejelentették az építési szándékot az illetékes hatóságnak,
• magánszemély a tulajdonos (a kérelmező),
• a vízkivétel házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja és
• a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

Minden egyéb esetben a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a vízjogi engedélyezési eljárás.

A fennmaradási engedély iránti kérelem tartalmi követelményei eltérnek az ásott és a fúrt kutak esetében.

A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklete tartalmazza a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi engedélyezéséhez szükséges dokumentáció tartalmát.

A jegyzői hatáskörbe tartozó ásott vagy vert kút esetében az engedélyezési eljárás során szakember nem szükséges. 

A bejelentéshez szükséges formanyomtatvány kérhető a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatalban (3700 Kazincbarcika, Fő tér 4. szám) vagy letölthető a www.kazincbarcika.hu oldalon a Polgármesteri Hivatal Nyomtatványok menüpont alatt (vagy ide kattintva)

(A nyomtatványhoz fénykép csatolása szükséges a kútról, melyen látszik a kút anyaga és kialakítása, valamint a kút és környezete.)

Fúrt kút esetében szükséges a 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklet 7. pontja alapján a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: kútr.) 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása, amely a következő:

„13.§

a) az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, valamint

b) a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági előírásainak való megfelelést tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.”

Az engedélyezési eljárás a Vgtv. 31.§ (2) bekezdés b) pontja alapján illetékmentes.