Természetföldrajz

Kazincbarcika a Bükk hegységtől északra elterülő dombvidékre épült, ott, ahol a dombságot széles völggyel átszelő Sajóba beleömlik a kis Tardona-patak. Ezt a vidéket már hosszabb idő óta Borsodi-medence néven tartja számon a földtani és földrajzi szakirodalom. A Borsodi-medence nem tartozik a Kárpát-medence évszázadok óta ismert népi elnevezésű tájai közé, mint például a Bükk hegység. Az évszázados barnaszénbányászat alapja adta meg a táj elnevezését.

A medence kifejezés tükrözi a táj viszonylagos alacsony fekvését a szomszédos hegységekhez - a Bükkhöz és az Aggteleki-karszthoz - képest, hiszen Kazincbarcika csaknem a medence közepén helyezkedik el; de utal a földtani viszonyaira is. A földrajzi elhelyezkedés meghatározza Kazincbarcika flóráját és faunáját. Kazincbarcika és környéke a növényföldrajzi beosztás szerint a flóravidék bükki flórajárásába tartozik. Nem beszélhetünk a város közigazgatási területén természetes ősi vegetációról, az erdők egy része félkultúr erdő, nagyobb része pedig telepített kultúrerdő.

Kazincbarcika éghajlatáról elmondható - földrajzi elhelyezkedéséből adódóan - az ország alacsony évi középhőmérsékletű vidékei, közé tartozik. Csak a hegységekben fordulnak elő az itteninél alacsonyabb középhőmérsékletek, nyara is csak mérsékelten meleg.

ELÉRHETŐSÉG

Kazincbarcika és a Sajó mentén fekvő települések Budapest felől az M3-as, az M30-as autópályán és a Miskolcot Bánrévével (határátkelőhely) összekötő 26-os főúton, valamint a 92-es sz. (Miskolc - Bánréve - Ózd) vasútvonalon közelíthetők meg.

Budapest távolsága 206 km (Miskolcig autópálya M30, M3). Kazincbarcika - Miskolc távolsága 19,3 km, melyet részben négysávos gyorsforgalmi út köt össze.

Kazincbarcikától a szlovák határ közúton 23,3 km-re van Bánréve határátkelőhely felé, miközben a legközelebbi nemzetközi repülőtér Szlovákiában, Kassa városában található (105 km). Az ukrán határ távolsága Záhony - Csop határátkelőhely felé 169,2 km.